Hírek - Emlékezzünk 1956. október 23-ra!
Ma van október 23., az 1956-os forradalomra emlékezünk.

Ezen a napon tört ki a magyar történelem talán legdicsőségesebb forradalma és szabadságharca. A forradalom győzött, de az akkori világ legnagyobb hatalma a szabadságharcot vérbe fojtotta.

A nép lelke forrt, egy idegen hatalom, a világ leghatalmasabb hadserege pedig leverte a "pesti srácok" küzdelmét. Diákok, munkás- és paraszt fiatalok néztek farkasszemet a szovjet tankokkal, amelytől az egész világ rettegett. A forradalom előszele, a magyarok folyamatos, szervezett elnyomása, az emberi jogok eltiprása következtében folyton erősödött, majd mint egy szélvihar végigsöpört.

A fél világot, ezen belül csaknem egész Európát romba döntő 2. világháborút követően a magyar parasztság földhöz jutott, majd a felfegyverzett szovjet katonák és az ÁVH segítségével "megkérték" őket, hogy lépjenek be az ún. "Téesz"-be. A munkásoknak pedig azt ígérték, hogy a gyár az övéké. A népnek azt ígérték, hogy "minden hatalom a dolgozó népé". Nem tartott soká, hogy az emberek rájöttek, bizony alaposan becsapták őket, hogy egy szűk "elit" réteg tartott mindent kézben és tömte zsebeit, miközben a nép dolgozott. Az értelmiségieket elnyomták, a vezető pozíciókba egyszerű, vezetésre alkalmatlan, de a sztálinista vezetéshez hű dolgozókat tettek, akik szétloptak mindent, amit csak lehetett.

A kisiparosok nem dolgozhattak tovább, a kiskereskedőket is ellehetetlenítették. Az emberek vallásosságát elnyomni próbálták, az egyházellenesség a tetőfokára hágott, ezzel pedig még nem is értünk sor végére, lehetne folytatni padlássöpréssel, államosítással, stb.... Hogy mit szerettek volna azok a "pesti srácok"? Hogy mit szerettek volna a forradalom hősei? A sztálinista diktatúra helyett szabadon választott, demokratikus kormányt, demokratikus államot, a többpártrendszer bevezetését, a pártarisztokrácia eltörlését.

A katonai blokkból, a Varsói Szerződésből való azonnali kilépést. A munkabérek reálértékének helyreállítását és a beszolgáltatások eltörlését. Természeti kincseink, az urán, a bauxit szabad áron való értékesítését. Az ország katonai megszállásának megszüntetését. A szovjet kultúrpolitika helyett teljes vallásszabadságot, hagyományainknak megfelelő oktatást. Független sajtót.

A forradalom november 4-én szomorú fordulatot vett, a szovjet csapatok az egy nappal korábban megkötött tűzszünet ellenére, mindenféle hadüzenet nélkül kis hazánkra törtek, és vérengzésbe kezdtek. 1956. november 4-én 5 óra 20 perckor sugározta a Szabad Kossuth Rádió ezt a beszédet, amellyel az ország ébredt:

Idézet:
"Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

A forradalom ezzel elbukott, de a hősi magyar forradalmárok küzdöttek, és megmutatták, hogy elszántsággal bármit el lehet érni, hogy a világ legrettegettebb hadserege ellen, a vörös hadsereg ellen is lehet eredményesen harcolni.

A művelt, szabad Nyugat, hazánkat, a hősöket, a forradalmat magára hagyták. Kádár Jánost moszkvai barátai (elvtársai) hatalomra segítették, "uralkodása" 38 évig tartott. Több száz forradalmárt a meghirdetett amnesztia ellen kivégeztetett, megszabadult ellenségeitől, köztük Nagy Imrétől is, akit 1958. június 16-án Maléter Pállal és Gimes Miklóssal együtt a budapesti Gyűjtőfogház udvarán kivégeztek.

Öltöztessük ünneplőbe a szívünket ma, október 23-án, és gondoljunk tisztelettel azokra, akik életüket áldozták a nemzet szabadságáért.